Úgy illendő, hogy kamaszkorba tipegő csemetéim új lelkét tükrözze a szobájuk is. Vége a tricolor falaknak, rózsaszín miliőnek, plüsshegyeknek. Mivel a nyáron egy hónapig máshol serdülnek, így ekkor léptünk a tettek mezejére. Olyan meglepetés, ami ellen nincs apelláta :)
Antiezermesterként már a festék kiválasztása is napokig ébren tartott. Bekeverjük, vagy színeset vegyünk? Végül maradtunk az előre kevertnél, ismerve hihetetlen memóriám. Sosem tudnám megjegyezni az arányokat, lévén a lecsófőzéshez is minden alkalommal szakácskönyvet használok :)
Félő, hogy az elmentendő címkét a vödörről is elteszem egy tuti helyre. Tuti, hogy nem találom meg soha többé.
Liliom-színű festéket szereztünk be, az én ifjúkoromban ezt halvány narancssárgának hívták, de az nem olyan sznob :)
Már csak 20-40 darab hatalmas zsákra volt szükségem, a plüssök, babák, egyéb jószágok elhelyezésére, és kezdődhetett a móka.
Az a szép egy panellakás egyetlen szobájának felújításában, hogy a helyszín többi része is használhatatlanná válik a dobozok, zsákok tömkelege miatt. Sebaj, sok jó ember kis helyen is... Ezen felbuzdulva, hívtam segítőket is, ha már disznóvágásra nem tudom a barátaimat meginvitálni egy fagyos novemberi hajnalon.
Mivel a két gyereknek rengeteg felesleges bútora van, úgyis mint ágy, íróasztal -itt jegyezném meg, hogy mióta tanulásérett korba léptek, sosem láttam, hogy eme alkotmányt használták volna egyáltalán valamire. De a gyerekjóléti szolgálat és/vagy gyámügy díjazza az ilyesmit, így megtartjuk ezeket. Mivel a bútorzat kihordása szinte emberfeletti erőfeszítést kívánt -azt sem értem, hogyan jutottak be valaha- így tetris-rendszerben pakoltunk. Ahhoz, hogy kiszabaduljunk a kölökszobából, le kellett festeni egy-két falat, majd (némi száradás után) visszatolni mindent a helyére. Csipetnyi social engineering, főként klausztrofóboknak :)
Délutánra mindenki liliomban pompázott, aki mégsem, az tiporta :)
Azért a falra is jutott némi festék, legalábbis az egyikre, mivel a dobozon levő tájékoztató szerint, ha neccesen is, de elégnek kellett volna lennie ennyi festékmennyiségnek eme területre. Nem nyertünk :) Késő délután felé szomorúan konstatáltuk, hogy alulvásároltuk magunkat. Ám így bűntudat nélkül adhattuk át magunkat a pihenésnek, a félkész szobára pedig rácsuktuk az ajtót, Pató Pál urakként.
Végül, számomra évezredekkel tűnő napokkal később, a festés elkészült, újabb három-négy emberöltő múlva sikerült lemosni a festéket az ablakok és testünk minden zugáról. Ha azt gondoltam, ez a könnyebbik része, tévedtem.
Kölkeim örökölték tőlem a ragaszkodást, minden vackuk értékes, egyedi és utánozhatatlan. Ezáltal kidobhatatlan. Talán csak a tankönyveik képeznek kivételt, ám ezek megőrzéséhez én ragaszkodtam. Imígyen fordulhatott elő, hogy minden évfolyamról találtam két garnitúrányi munkafüzetet, tankönyvet, órai füzetet, dolgozatfüzetet, etc, etc.
Mostanra értem meg arra lelkileg, hogy elköszönjek e tárgyaktól, kivéve az üzenőfüzeteket és ellenőrzőkönyveket. Ez még jó tárgyalási alapot képezhet azokban a vészterhes időkben, amikor az ő gyerekeik kamaszodnak majd. Így ezeket az unokáimra hagyom :)
Szelektálásra megmaradt a teljes plüssfauna és a játékbabák garmadája. Ültem a zsákok között és felrémlett a Diótörő című klasszikus, valamit Chuckie, a gyilkos baba megnyerő pofija. Mit mondjak, nőtt a gombóc a torkomban :)
Azzal nyugtattam magam és a körülöttem heverő üveges tekintetű népséget, hogy egyikük sem végzi be a szeméttelepen rövidke életét. Néhány nobilitás kivételével, akik örökre helyet nyertek a polcon, a többieknek is keresek gazdát. Lehetőleg szeretőt.
Miután ezzel megnyugtattam a kis plüsslelküket, nyugodtan hajtom mostanában álomra a fejem, nem rettegve attól a pillanattól, amikor a játékok hada áll a nyoszolyám mellett vérben forgó tekintettel, lincselésre készen.
Remélem, ez így is marad, és kölkeim hazatértével sem kell attól tartanom, hogy két vicsorgó kamaszarcra ébredek, akik azt nehezményezik, hogy elvettem tőlük a Guinness-rekord lehetőségét, a „világ legnagyobb plüssgyűjteménye egy 12nm-es szobában”-kategória lehetséges nyerteseként.
